Az irányított feltalálás, vagy más néven 5letgyár néven is futó speciális szolgáltatásom ötlete a szerteágazó szabadalmi kutatásaim tapasztalataiból adódik, valójában egy természetes folyamat eredménye. Az időben korlátozott, átlagos célú szabadalmi kutatások során a kreatív, a korlátok közé nehezen szorítható elme gyakran találkozik nem közismert megoldásokkal, probléma felvetésekkel, illetve ezek alapján saját ötlet szintézisébe is csábul. A szabadalmi kutatások során ez valójában leküzdendő hátráltatás jelent, és a hatékonyságot rontja.

E mellékhajtás viszont megfelelő kezekben valódi értéket rejt.

Meg fog lepődni, hogy mennyi minden van elásva a szabadalmakban!

A technika állása az interneten elérhető írott, képi, vagy hangképes anyagok mellett valóságban ellenőrizhető a szabadalmi adatbázisok segítségével. Az utóbbi pár száz évben élő kreatív alkotók olyan mennyiségű ötletet hoztak már a felszínre, amit általában egy-egy szűkebb szakterület avatott ismerője sem tud fejben tartani. Nyilvánvalóan ezek nagy részét a technológia túlhaladta, és ezért a technika történészeken kívül másnak nem nyújtanak érdekességet, illetve korunk átlag felkészültségű szakemberének is evidens  megoldásokat ismertetnek. A szabadalmak világának jellemzője, hogy lenyomatként őrzi akár a világ legeldugottabb részén is alkotó világszínvonalú feltalálók munkáját, azokat is, amik akármilyen (gyakran nem az ötlet minőségéből adódó) okból egyáltalán nem kerültek alkalmazásba, és így a szakmai közönség előtt is tulajdonképpen rejtve maradtak, vagy feledésbe merültek. A  szabadalmi iratok tartalmazhatnak elfeledett fejlesztési irányokat, kiindulási alapot nyújthatnak friss, a mai technológia szinthez igazodó ötleteknek. A szabadalmak mindegyike publikus, ebből következően mindenki felhasználhatja azokat saját fejlesztések ugródeszkájaként. További lehetőség az ugródeszkások számára, hogy a szabadalmak oltalmi köre hely és idő szempontjából is korlátozott, ezért akár engedély nélkül is legálisan másolhatóak a ki nem terjesztett országokban, vagy az oltalmi idő lejárta után   (ez maximum 20 év, de gyakran sokkal hamarabb megszűnik).

A feltalálás megfigyelésem szerint kétféle módon történik. Az egyik a spontán ötlet, a mennyei szikra esete. Ez jellemzően nem földi kategória, de ez is igényli a megfelelő háttértudást, hiszen egy ismeretünkön kívül eső problémára bajosan fogunk megoldást találni. Másik eset a totózás, vagy kísérletezés. Ekkor a feltaláló számba veszi a rendelkezésre álló eszközeit, a lehetőségeket, és ezeket variálja, kombinálja, miközben egy ismeretlen hatásra, vagy megoldásra  jut. Utóbbi módszer a törvény szavát szigorúan véve már nem is tartozna a feltalálói tevékenységbe, mert egy átlagos képességű, nem kreatív, de végtelenül türelmes szakember is ráakadhat az üdvözítő kombinációra, de mivel némi szubjektivitás és az új feltalálók védelme benne van a rendszerben, ezért társadalmilag elfogadható a monopólium biztosítása ebben az esetben is (főleg ha nagy, vagy nehezen felmérhető számú variáción kellene végig menni a kísérletezés során).

Ezt erősíti az a megfigyelés is, hogy számos technológiai fejlesztés kapcsán vannak viták az elsőség kérdésében. Az ilyen esetek jelentős része nem bűntényre, rosszhiszemű tevékenységre utal, hanem azt jelzi, hogy a technika állását követve és használva saját kreativitásukat többen egyszerre jutottak ugyanarra a megoldásra. Ez a kis elméleti kitérőm azt erősíti, hogy a feltalálásban is hatalmas előny,  és termékenységet fokozó tényező a technika állásának és múltjának ismerete.

Ezt a felderítést akárki megteheti,  én viszont szívesen átvállalom ezt a feladatot, felajánlva a kutatásban szerzett tapasztalatomat és a kreativitásomat.

​

​A szolgáltatás  egy célzott területen történő, kutatásra alapozott kreatív tevékenység, bérfeltalálás.

​

 

A szolgáltatást elsősorban gépészet, építőipar és hétköznapi felhasználású találmányok esetén vállalom. A megbízó megjelöli a célterületet, ami egy konkrét termék, vagy eljárás, és előnyös esetben a gyártói lehetőségeit is bemutatja, hogy ahhoz lehessen igazítani a várható ötletet. A megbízó szükségszerűen ismerője az általa megjelölt  célterületnek és rendelkezik a fejlesztés gyakorlati megvalósításához szükséges eszközrendszerrel, apparátussal, illetve ezek elérhető közelségben vannak számára.

​

Üdítő látni, hogy tőlünk nyugatabbra jelen vannak feltalálók (valójában bárki) számára a pénzdíjas pályázatok, kihívások, pl. a   https://herox.com/ , ahol időnként komoly pályázatok és érdekes problémákkal is találkozhatunk. Üdvözítő lenne a hazai kreativitást is lecsapolni ily módon.

​

​

Javasolt szerződési konstrukciók

​

A szerződési javaslataimat úgy állítottam össze, hogy lehetőleg mindkét félnek kedvezőek legyenek, de ezektől rugalmasan eltérhetünk.

​

Az elsődleges szerződési konstrukció szerint vállalom, hogy a kreatív kutatás során a megcélzott, pontosan megfogalmazott szakterületen, témakörben legjobb tudásom szerint és a jó sáfárság szellemében kutatást végzek és közben célirányosan keresek a megbízó számára értékes fejlesztési lehetőségeket, ötleteket.  A kutatás ideje alatt születő, témába vágó, vagy a kutatás alapján eddig nem ismertnek minősülő ötletet nem tartok vissza, hanem átadom a megbízónak, mint az ötletek tulajdonosának.  A kutatás eredménye tartalmazza a témában  a fellelt releváns anyagokat, vagy azok kivonatát.  A megbízó  a megbízási díjért cserében szabadon alkalmazhatja (külön előzetes alku esetén akár saját találmányként is feltüntetve) a kutatási eredményt, az általam felvetett ötleteket.  A kutatás kivonat átadása a megegyezés szerinti időpontig történik meg, ami az első időszakot zárja le. Az egyezségnek  alapesetben időbeli korlátja (pl. az eredmény átadásától számolt 1-2 év) van, mivel elkerülhetetlenül a saját ismeretanyagom is bővül a kreatív kutatás után, és azt háttér ismeretként a későbbiekben nem lehet kirekeszteni, vagy elhatárolni, ezért várhatóan alapanyaga lehet későbbi, más területre szóló ötleteknek is, másrészt az alap megbízási díj nem olyan nagyságrendű, ami ennél hosszabb távú  elkötelezettséget is indokolttá tenne.

​

Az eredmény átadása és az időkorlát lejárata közötti második időszakban az adott témakörben esetlegesen születő további alapötleteim a megbízás részeként szintén a megbízó rendelkezésére és szabad  felhasználására állnak. Az átadott ötletek minősítése a megbízó feladata. Amennyiben az a váratlan eset fordul elő, hogy én is úgy ítélem meg, hogy sikertelen volt a kutatás (érdekes, használható és ismeretlen ötletek nem kerülnek elő), akkor   amennyiben a megbízó kéri, a megbízási díj helyett az alap szabadalmi kutatási díjat (vagy egyéni esetben még kevesebbet) számolok fel. Amennyiben a megbízó bizalmatlanná válik, ebben az esetben a kutatást tényét egy az egyezségben szereplő időtartamot (pl. legalább 25 órát) lefedő  internetes előzmény listával igazolom. Amennyiben a második időszakban mégis születne érdemi ötlet, akkor arra akkor tarthat igényt a megbízó, ha az eredeti megbízási díj és a kedvezményes díj közötti különbözetet kifizeti. Az eredmény átadása utáni második időszakban a megbízó által ígéretesnek, használhatónak minősített alapötlet átadása után amennyiben az adott alapötlet gyakorlatot is érintő továbbfejlesztésében (pl. tervezés, kísérletezés, prototípus fejlesztés) is részem van, illetve a megbízó által elfogadott, alapötletnek  minősített ötleten túlmutató további feltalálói tevékenységet is végzek, akkor az ezekhez fűződő jogok átadása és díjazása nem automatikusan része az első megbízási szerződésnek.

​

Megbízási díj: 200 e Ft

​

​​A megbízó kockázata az, hogy nem garantált, hogy a megbízás révén az elképzeléseinek megfelelő ötlethez jut. A megbízó előnye lehet, hogy olcsón juthat világszínvonalú alapötletekhez, vagy egy találmányhoz, minek révén megelőzheti versenytársait. A megbízó számára ez egy innovatív befektetés, befektetés találmányba.

Az én  (bérfeltaláló) kockázatom az, hogy jó eséllyel olyan ötlet is keletkezhet a kutatás során, ami egyéb esetben a megbízási díjnál jelentősen nagyobb értéket képviselne, de az egyezség miatt a másik fél kockázatának kompenzálásaként erről a különbözetről lemondok. 

​

A bérfeltaláló haszna olyan ötletek születése, amik nagyobb eséllyel alkalmazásba is eljutnak, a tehetsége kamatoztatva van, emellett ez egyfajta befektetés is a jövőbe.

​

A szolgáltatást azért vállalom, mert tapasztalatom, hogy általában nem az ötletekből van hiányom, hanem megfelelő kapcsolatokból, és az adott ötlet profiljához tartozó, ötletre fogékony gyártói közegből.

​

A csökkentett kockázatú konstrukcióban a megbízó megjelöli a témakört, vagy a megoldandó problémát és előnyös esetben bemutatja a saját technológia szintjét, eszközeit. Amennyiben a bérfeltaláló érdemesnek ítéli, elvégzi saját költségén a kutatást, és ha az alapján talál a kiindulási állapothoz képest fejlettebb megoldásokat, vagy találmánynak is minősíthető saját ötlethez jut, akkor erről értesíti a megbízót, aki a megbízási díj ellenében juthat hozzá az anyaghoz. A megbízó csak akkor élhet panasszal és kérhet visszatérítést, ha az átadott ötleteket ő és hozzá köthető szervezetek később sem viszik alkalmazásba, illetve (nem szabadalmi iratokkal) igazolja, hogy azok korábban már ismertek voltak számára.

​

 

​A szolgáltatás bizalomra épül és kölcsönös kockázatot tartalmaz.

 

​

100 % garanciát nem ígérhetek valódi új találmány születésére, viszont  egy nagy méretű adatbázis átböngészése legalább 70-80 % eséllyel ad olyan megoldásokat, amik alapján értékes innovációs előny szerezhető a versenytársakkal szemben.

​

Várom az érdekes kihívásokat a kreatív kutatási képességeim alkalmazására.