szabadalom guru
tanácsadás, kutatás, írás,
3D modell & rajz, bérfeltalálás
szabadalom írás
Saját készítésű szabadalom lehetőségeiről
és buktatóiról
Ha ön itt jár, valószínűnek tartom, hogy már tudja mi a különbség a találmány és a szabadalom között, illetve már van minimális tájékozottsága a szabadalmak világában és azok költség vonzatát is ismeri. Az internetnek hála jelentős mennyiségű anyag elérhető e témában is, ezért a "világszabadalommal", a szabadalom hatályával, annak megszerzésével kapcsolatos alapvető tudnivalókat most nem taglalom.
A rendszert elsődlegesen a törvényi háttér határozza meg, ami a következő linken olvasható:
https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/1995_xxxiii_szt_20160705_1.pdf
A törvény gyakorlati értelmezését segítik elő a módszertani útmutatók:
A szabadalom elkészítéséhez a hivatal is nyújt egy segédletet:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ingy_magy/szabadalmi_bejelentes_2011.pdf
Ezek alapján egy bátor, odaszánt, sokoldalú és időmilliomos feltaláló önmaga is képes egy olyan szabadalmi, vagy használati minta leírást produkálni, ami néhány kiegészítés, hiánypótlás után már átmegy a hivatal szigorú formai szűrésén. A törvény nem teszi kötelezővé, hogy hivatásos szabadalmi ügyvivő készítse el a szabadalmi leírást (vagy használati mintát).
A szabadalmi ügyvivők több százezres díjait látva sok kispénzű feltaláló vág neki ennek az olcsóbb magánútnak. Az elérhető írott források, útmutatók mellett igénybe lehet venni tapasztaltabb feltalálók tanácsait, illetve minimális szinten a szabadalmi hivatal (SZTNH) munkatársai is segítőkészek, illetve akár kész, nyilvános szabadalmakat is tanulmányozhatunk. A tanácsadók révén sokkal messzebb lehet jutni, és az amúgy száraz útmutatók, törvények sokkal gyakorlatiasabbá, az adott találmányra alkalmazhatóbbá válnak.
Látszólag a következő költség szint lehet pl. a https://www.facebook.com/szegenyekszabadalma , ami azt ígéri, hogy általa 45.000 Ft + ÁFA áron egy automata program segítségével használható védelmi értékű és formailag megfelelő beadványt tudunk elkészíteni saját kezűleg is. Ne várjuk azt, hogy a program fogja helyettünk megírni, mert az is csak azzal az írott anyagból fog dolgozni, amit a felhasználó megad, a tartalmat nem tudja sokszorozni, se annak hiányát pótolni. Annak az esélye, hogy csak a program használatával egy tapasztalatlan feltaláló önállóan el is készít egy szabadalmi (vagy használati minta) leírást, kb. a nullával egyenlő, mert legalább az igénypontok kapcsán (főleg minőségi beadvány megcélzása esetén) a további ügyvivői segítség (nettó 31.500 Ft/óra) szinte elkerülhetetlen, és a feltaláló hamar azon a költségszinten találja magát, amit el szeretett volna kerülni.
A szabadalom (és használati minta) szakszerű elkészítéséhez a feltalálónak több részfeladatban is nagyot kell domborítania.
szabadalmi kutatás
A leírás készítés praktikus szempontok miatt első feladata az újdonság kutatás, vagy ismertebb nevén szabadalmi kutatás. Habár minden (valódi) feltaláló abból indul ki, hogy a fejéből kipattant spontán ötlet vadonatúj, ez az állítás a jelentős számú általam elvégzett kutatás (ebbe beleértve a saját ötleteket is) alapján szigorúan véve ritkán igaz. Ezt annak ellenére állítom, hogy az újdonságkutatás megkezdése előtt sok kapott anyag láttán lelkesedtem együtt a feltalálóval.
Mielőtt nekivágna az idő és pénzigényes folyamatnak (a saját ideje is pénz), tegye fel a kérdést, hogy
illetve hisz-e abban, hogy az adott ügy a beadott szabadalmak közül az elit 2 %-ba tartozik.
Személyes tanácsom tehát a józanság. A nagyobb anyagi és idő befektetések előtt elő kell venni a szkeptikus szemüveget, ha lehet, olyan szigorúan kell hozzáállni, mintha a versenytársunk ötletét véleményeznénk. A piac sem lesz kíméletes, jobb hamar tisztába kerülni a gyenge pontoknak.
Sokan tartják a szabadalom írás kezdése előtt felesleges úri huncutságnak az újdonságkutatást, de azért is ajánlatos ezt elvégezni, mert így sokkal biztosabbak lehetünk a dolgunkban illetve hamarabb kiderülhet, ha esetleg nem is annyira új a dolog, és emiatt (további fejlesztés nélkül) esélytelen a szabadalmaztatás. Emellett a kutatás alapján az esetek többségében erősebb szabadalom írható.
A józanság felé lépés része tehát az alapos kutatás. Ennek egyik formája az adott témában az interneten idegen nyelven is végzett keresés, de elengedhetetlen a világon eddig bejegyzett kb. 90 millió szabadalom közötti kutatás. A kialakult rendszer miatt a szabadalmi adatbázisokban talán a csúcs haditechnikán kívül tulajdonképpen minden a jelen civilizációnkban elért technikai fejlesztés lenyomata megtalálható. Erre az egyik jól használható, publikuson elérhető lehetőség a https://worldwide.espacenet.com/advancedSearch?locale=en_EP oldal. Sokkal kisebb gyakorlati értékkel bír, de említésre méltó a magyar adatbázis: http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU
A keresést téma szerinti szabadalmi osztályozás könnyíti ( https://worldwide.espacenet.com/classification?locale=en_EP ), viszont ennek kiismerésének ideje önmagában majdnem a szabadalmi kutatással vetekszik. A kutatáshoz nagy türelem, kitartás, a szakmai szókincs és idegen nyelv ismerete, a hatékony kulcsszavak megtalálásához pedig lényeglátó logikus gondolkodás kell. Ha ezek megvannak, akkor már csak idő kérdése az egész. Nem óráké, hanem minimum napoké, és kellemetlen esetben (pl. számos nagyon hasonló, de nem azonos találat azt jelzi, hogy valószínűleg nem új az ötlet) előfordulhat, hogy nem is lehet ésszerű időn belül befejezni a kutatást, és csak nagy valószínűség adható meg arra, hogy a keresett megoldás nem létezett korábban.
A kutatás rizikója akkor jelenik meg, amikor kitartó keresés ellenére se találunk releváns találatot, mert ez csak azt bizonyítja, hogy a valószínű kulcsszavakkal, és osztályokkal leszűkített néhány száz, vagy ezer szabadalomban nem szerepel, viszont sajnos akadnak olyan furcsa (nem evidens) szavakkal megfogalmazott szabadalmak, amik a logikus szókombinációkon kívül esve rejtve maradhatnak. Ebből a szempontból a kutató szerencséje lehet, hogy ritkán akad ilyen ügy (saját praxisban kb. 1-2 % esett ebbe a kategóriába).
A szabadalmi kutatás jelentős időigénye kapcsán már felmerül annak a kérdése, hogy
mennyit is ér a saját időnk?
Azon időn felül, amit egy tapasztalt szakembernek is muszáj ráköltenie, a tapasztalatlanok esetében ehhez hozzáadódik még a tanulás ideje is, ami viszont garantáltan nem néhány nap lesz, viszont mellékesen egy később is használható tapasztalattal is gazdagodunk. A kutató szempontjából a szabadalmi kutatás akkor szerencsés, ha hamar beletrafálunk egy újdonság rontó találatba, de ekkor is lehet folytatni a még nem ellenőrzött, de tervezett szabadalom halmaz átvizsgálását, mert abból is nyerhetünk támpontokat, ötleteket, probléma felvetéseket a technika állásához képest viszonyított továbbfejlesztéshez.
Ezzel a területtel is foglalkozik a másik szolgáltatásunk, az
Amennyiben kész a kutatás, következhet a szabadalom írás talán legkönnyebb (mégis időigényes) része: a cím, a bevezetés, és a leírás megfogalmazása, megszerkesztése. Az újdonságkutatás alapján be kell mutatni a technika állását főleg az általunk megoldani próbált problémára kihegyezve. A kutatás során csiszolható a szakmai szókincs, amit célszerű alkalmazni a leírásban is. A leírásban megfogalmazzuk a kitűzött célt, majd a feltalálói lépést. A marketing anyagok stílusát kerülni kell, mert a szabadalom egy lényegre törő szakmai leírás, amit nem könnyen hülyíthető tájékozatlan vásárlók olvasgatnak majd, hanem szakértő bírálók és a konkurencia, ezért időpocsékolás ezekkel nyújtani a leírást.
A leírás megértéséhez bizonyos esetekben elengedhetetlen, máskor csak előnyös ábrák csatolása. A legtöbb leíráshoz ábra melléklet is kapcsolódik. A hivatal formai követelményei talán ezen a téren a legszigorúbbak, de ez a házi készítés mellett is abszolválható akár első próbálkozásra is, ha az ember alaposan elolvassa és betartja az összes(!) szabályt. Komoly bürokratikus szőrszálhasogatással lehet itt találkozni, ezért a felkiáltójel. Második, vagy harmadik próbálkozásra már házi készítés esetén is jó eséllyel el lehet érni a hivatal elfogadását, de ez időveszteséget és a hiánypótlások miatt extra díjakat von maga után.
A szabadalom lényegét a már említett időigényesen elkészíthető alkatrészek ellenére a 1995. évi XXXIII. törvény 24. §-nak megfelelően mégis az igénypontok adják.
Igénypontok
Az igénypontoknak, mint a szabadalmi leírás jogi erővel felruházott részének az a feladata, hogy egyértelműen behatárolja az oltalmi kört, vagyis ez határozza meg, hogy mi az ami védve van, és mi az ami már nem. Ez a szabadalom lelke. A leírás és az ábrák valójában csak az igénypontok mellékletei, az igénypontok értelmezését segítik elő, de hozzá nem adhatnak az oltalmi körhöz. Ebből következően logikus követelmény, hogy itt csak határozott, egyértelmű, objektív jellemzők és megfogalmazások elfogadhatók, pl. berendezés jellegű találmány esetében a "miből áll, és hogyan, hová kapcsolódik" jellegű megfogalmazást kell alkalmazni. Ami nem ilyen (a működési jellemzők, határozatlan, szubjektív állítások, relatív kifejezések) már a formai vizsgálat során is hiánypótlási felszólítást vonnak maguk után, és a hivatal könyörtelenül ki fogja gyomlálni őket. Csábító kísértés lenne, hogy akkor a biztonságra törekedés miatt szabjuk tágra az oltalmi kört, de ekkor ismét a hivatal fog joggal "óvással" élni, mert ezzel akár a miénkhez hasonlóan, de korábban mások által szerzett monopóliumokat is sértenénk. Azt kell szem előtt tartani ennek a megértésénél, hogy a szabadalmi jogrendszer nem csak a mi védelmünkre szolgál, hanem a többi szabadalmast is ugyanúgy kell védenie, ezért a valós találmányokon alapuló oltalmi köröket igazságosan, az adott invenció valódi birtokosához kell leosztani a képzeletbeli palettáról.
Pl. ha ma XY bead egy szabadalmat egy felfújható elemmel működtetett esernyőről, akkor ez a naiv elképzelések ellenére nem fog monopóliumot biztosítani számára az összes jövőben a piacon megjelenő felfújható elemet alkalmazó esernyővel szemben, hiszen csak azokra (és velük ekvivalens) jellemzőkre és variációkra terjed ki a védelem, amit az igénypont és az aligénypontok tartalmaznak. Amennyiben másik feltaláló a felfújható elemes ejtőernyőből kiindulva egy újabb feltalálói lépéssel, vagy tevékenységgel létrehoz valamit, akkor annak védelmére jogosan kérhet saját monopóliumot (szabadalmat).
Mivel a meg nem valósulás nem kizáró ok, a feltalálónak ezért az anyagi lehetőségeket szem előtt tartva (az aligénypontok számától függnek bizonyos díjak) célszerű a beadáskor az általa elképzelhető összes reális jövőbeli fejlesztési lehetőséget belefoglalnia az aligénypontokba. Ebben is lehet akadály a hivatal ítélete, mert a határozatlanság tilalma itt is él. A prototípus faragása során később kiderülhet, hogy melyik opció életképes. Ha olyan felfedezés is jön a fejlesztés során, ami nem került bele a beadványba, akkor valószínűleg ennek a védelme már egy új leírást fog igényelni, a korábbi elsőbbségi dátum nem tartható az új igénypontra.
A szabályok ismerete ellenére tapasztalatlan elme számára komoly erőfeszítést igényel az igénypontok írásához szükséges szemlélet követése, és egy a számítógépes programokra jellemző, minden eshetőséget kezelő, precíz, minden szavában átgondolt igénypontot és aligénypontokat produkálni.
A Wikipédián is olvasható erről egy nagyon találó gondolat:
"Az igénypont megszerkesztése művészet.
Olyan, mint az irodalomban a vers. Tömör, lényegre törő és minden szónak jelentősége van. Ha túl általános, akkor lehet találni olyan korábbi megoldást, amire ráolvasható és akkor a szabadalom vagy használati minta oltalom megsemmisíthető. Ha túl konkrét, akkor lehet találni olyan műszaki megoldást, ami produkálja az oltalom alatt álló megoldás kedvező tulajdonságait, de nem olvasható rá az igénypont, más szóval megkerülhető az oltalom."
Azért is nevezhető művészetnek, mert a nyelv sokszínűsége miatt még a szakmai eljárásokat is sokféleképpen lehet leírni, illetve az igénypont is szinte a végtelenségig faragható, mindig található egy jobb megfogalmazás. Ugyanez igaz amúgy magára a találmányra is, mivel az idő előrehaladtával, esetleg a párhuzamosan készülő prototípus alapján folyamatosan derülnek ki elhagyható, vagy bevonandó jellemzők.
Ha ügyesek és kitartóak voltunk, akár néhány próbálkozás és némi extra költség után eljuthatunk egy már a hivatal számára is elfogadható beadványhoz. Jómagam is ezt az utat jártam az azóta erőforrások hiánya és egyéb fontosabb feladatok miatt félretett első szabadalmammal.
A hivatal a formai követelmények mellett újdonságot, feltalálói tevékenységet még vizsgál, de az igénypontok minőségét már nem, pedig ez adja meg a szabadalom erejét, értékét. Kedvezőtlen esetben előfordulhat, hogy elégedetten dicsekszünk a megadott szabadalmunkkal, de közben egy a való világban élő nem túl gerinces, de a témában járatos érdeklődő meglátja a hézagokat az igénypontunkban, és abba kapaszkodva minket megkerülve csinál pénzt az ötletünkből. Az igazságszolgáltatás kezébe adhatjuk az ügyet, ahol viszont néha az eszményi eljárás helyett egy gyarlóbb valósul meg, mivel a kegyetlen betű, a pénz, és ez által az ügyvédek ravaszsága érvényesül elsősorban. Erre a pályára keveredve már nagyon sokat számít az igénypont minősége. Ha jó a találmányunk, és lesz rá kereslet, akkor szinte biztos, hogy lesznek ilyen próbálkozók is. (Egyesek szerint viszont az is lehet anyagilag előnyös, ha vannak akik gyakorlatban is megvalósítják a lopást, mert egy későbbi bírói ítélettel egyszerűen és tisztán kaphat a feltaláló olyan összegű kárpótlást, amit amúgy csak sok kilincselés, menedzselés, alkudozás révén érne el rendes licensz szerződéssel.)
Ajánlatos legalább az igénypont ellenőrzésére javítására tapasztalt szakértői segítséget kérni, különben az is előfordulhat, hogy egy igénypontnak látszó, formai és egyéb szabályoknak megfelelő, de bizonytalan védelmi értékű igénypontot adunk be.
Kedvező áron vállalom, akár néhány soros nyers ötlet alapján is teljes szabadalmi leírás vagy használati minta készítését (újdonság kutatás, leírás, igénypont, rajzok) bónusz kreatív támogatással, illetve igény szerint az ebbe körbe tartozó bármelyik részfeladatot.
Vállalok személyes, telefonos, vagy internetes tanácsadást is a szabadalom írás témában, a feltaláló által készített leírás ellenőrzését, igénypont írást, illetve rajzok készítését.
Amennyiben szabadalom, használati minta, vagy igénypont írással bíznak meg, az üzleti modellem szerint a feltaláló saját nevében, önmaga képviselőjeként adja be az iratot a SZTNH-hoz. Véleményem szerint felesleges a nyomtatásért, az iratnak a hivatalba bevitelért és posta közvetítésért külön megfizetni valakit, viszont előnyös, ha a feltaláló képben van ezekben az ügyekben.
A megbízás várható menete az, hogy ön telefonon, vagy írásban jelzi a szándékát, érdeklődését, egyeztetünk egy találkozót, ahol megbeszéljük az igényeket és a lehetőségeket.
Az általam készített beadványért, anyagokért vállalom a felelősséget, esetleges hiánypótlási igény (kivéve az alapanyag tartalmából eredő kifogást) esetén ingyenesen végzem a javítást.
A titoktartás természetesen akár szerződés, biztosítás és egyéb felhajtás nélkül is maximálisan érvényes minden bizalmas anyagra, azokra is, amiket nem vállalok el, de tudomásomra jutottak. A titok védelme kapcsán is a BTK-nál és a földi bíróságoknál magasabb rendű hatóság előtt felelek. „ha igent mondotok, az legyen igen, ha pedig nemet, az legyen nem, minden további szó a gonosztól van!” (Jézus K)
Szabadalmi ügyek hivatalos képviseletét, külföldi ügyintézést, egyéb szokásos szabadalmi ügyvivői tevékenységet nem végzek.
